Labrador büntetésvégrehajtói intézet

[Ramis]

... Rohannak, ahogy tudnak, a nyurga rab után, aki egy köpenyes fickó felé tart. Egy átjáró a teste, ismeretlen világba. Egymást húzzák, tolják, hogy mennél előbb odaérhessenek. Talán ott nagyobb a biztonság, mint ezen a tájon, s mindkettő félti a másik épségét. A két vörös, akik életüket a gyógyításnak szentelték... A fiatalabbiknak nem adatott meg a csodás képesség, amit bátyja birtokol...
Hirtelen az idősebbik testvér észreveszi a szerencsétlenül járt Zyra-t, és egy utolsót taszítva fivérén, megáll.
- Horace! Gyere már! - Kiáltja vissza az öcs.
- Nem, Neville! Menj, majd megyek utánad... de segítenem kell neki! - Mondja, s Nev is észreveszi a nőt. Bólint, majd újra futásnak ered, s eltűnik az átjáró örvénylő sötétjében.
Horace odarohan Zyra-hoz, térdre vágja magát mellette.
- Engedd, hogy segítsek! - Mondja, s ha beleegyező a válasz, akkor azonnal nekikezd a gyógyításnak. A sebre helyezi mindkét kezét, s erősen koncentrál. A folyamat nem vesz igénybe túl sok időt, de azalatt mind Zyra, mind ő sokkal sebezhetőbbek. Reméli van, aki fedezi őket addig, míg végez.
A gyógyítást csak akkor hagyja abba, mikor a bőrön az utolsó kis karc is összeforr, s egyetlen pillanatra még a nő szemébe néz, egy békés mosollyal, majd elájul.

A rabok megmaradt része, akik elől Hood eltűnik, értetlenül és remény vesztve állnak meg. Akkor ez itt a vég? Fogalmazódik meg sok fejben. Az udvaron maradtak rendezetlen alakban, összevissza, egymáson átbukdácsolva rohannak kifelé a falakon kívülre, ha még tudnak. Fejvesztve menekülnek, többeken is kitör a pánik. Káoszba és talán tragédiába csap át a csodálatosnak ígérkező, boldog szabadulás.

[Zyra]

A válla ég, szúr, lüktet, mint amihez forró vasat szorítanak. Nem kap levegőt, véres hab, buborékolás tör elő a sebből.

- Ezt... köhköh... kár volt! - hörgi Zacknak, utalva arra, hogy a sodrony legalább elzárta a vérzés útját. Nem telik bele sok idő, de a légszomj, és a sok vér vesztés miatt elhomályosodik a látása. Az utolsó kép, egy fiú vörös haja, a szavai elvesznek a zajban és a fájdalomban. A szemei lassan fennakadnak és lassan elveszti az eszméletét.


Alig telik bele pár pillanat, s valami húzza vissza a valóságba. Kellemes melegség és gyógyító energia átjárja a vállát, először a sérült tüdőt hozza rendbe, így a levegőellátás ismét tökéletes lesz. A tudata is tisztul és már a pánikon is sikeresen úrrá lesz.

- Kösz - ránéz a vállára, megmozgatja a karját, kinyújtja a karmokká görbült ujjait. Ellöki a srác kezét. - Elég lesz.

Ha a srác (bocs, nem emlékszem a nevére :$) nem hajlandó otthagyni, akkor ellöki magától, fellöki talán, odamorogja a következő szavakat:

- Harctéri foltozás elég! Húzz innen, mielőtt kinyírnak.

Feltérdel és tárat cserél. Nem foglalkozik többet a vörössel, Zacket keresik a tekintetével, hogy ne őt lője le.

[Zack]

A macska beszól mire felnézek idegesen.
- Az életedet mentem majd később kritizáld a módszereim!
Mondom idegesen és megmarkolom az egyik nagyobb sziklát, amit fel se tudnék emelni, de ha a képességemmel kartont csinálok belőle akkor még egy kiló sem lesz a súlya ennek a két méteres átmérőnyi sziklát és földet kapom ki, majd ahogy eldobom a robi felé az anyag ismét cserélődik. Sav. Ez majd lassítja az egyik legerősebb fajta a dobás és a súly miatt záporként esik a gép nyakába felkészülők egy újabb támadásra és ismét megmarkolom a földet, de most a homokból veszek fel.

[Fonál]

Polaris el löki a kijárat felé, közben hatástalanítja a megmaradt nyakörveket. Ekkor robban a következő rakéta, és jelenik meg egy Magneto kinézetű robot.
Először próbál haladni a tömeggel de megtorpan és visszafordul. Nem hagyhatja itt őket. Megmentették a csatornában mikor meg volt sérülve, meggyógyították.
Határozottan félrelökdösi az ellenkező irányba menekülő rabokat és lassan halad vissza Polaris felé. Menet közben a haja és a szeme aranyszínben fürdik.
Ahogy közelebb ér a kinyújtja a karjait és azok is felragyognak majd egy tucat energia csáp csapódik ki belőlük, és süvítve veszik az irányt a Magneto robot felé, hogy elkapják és gúzsba kösse, elégesse.

[Vizió]

A rabok egy része, akik méga rakéta becsapódása előtt elérték Hood-ot átléptek a kapun, s Dormammun találták magukat. José, Janice, Bruce és a vörös hajú Neville is köztük van. (Új helyszínük:
x-men-houseofm.proboards.com/index.cgi?action=display&board=tajakkanada&thread=157&page=1)

Grid sas formájában lecsap a romok közé és igyekszik kihúzni onnan Raya-t. Nem nagy sikerrel. Annyit legalább elér, hogy a törmeléket valamennyire le tudja szedni a lányról. Lucien nem tétovázik sokat, egy ugrással a haverja mellett terem és segít neki leszedni a törmeléket és a domb felé menekíteni a lányt.
- Hol vannak a többiek? Keresd meg őket! Főleg az agyast, ha itt van! igyekezz!
Grid felrepül a domb felé, de nem jut el addig. A sötétből és porból egy rakéta véres cafatokra szaggatja a testét. Csupán a csőre és néhány toll szállingózik a levegőben.
- B@szódjatok meg!!! - üvölti Lucien a sötét felé, a hangjában kétségbeesés harag keveredik össze egy nagyon durva egyveleggé, amiben megszólal a testvérébe szorult minden erő. Raya rátámaszkodik és egy lángoló körrel veszi körül kettejüket és azokat a párakat, akik körben lát, s a domb felé int a fejével. Lucien valahogy megnyugszik a lány összetört tekintetétől és lassan haladnak az indulás helye felé.

Polaris minden erejét beveti, hogy megtalálja a robot gyenge pontját, de nem sikerül neki. Alaposan felkészítették a bádogvackot ellene. Az alak tesz egy söprő mozdulatot, aminek a vége, hogy Polaris hanyatt zuhan neki a még álló falnak, nekipréselve Semyt is. Egy újabb rakéta csapódik be az udvarba, a cél most Raya és Lucien körül gyülekező rabok csoportja. A Magneto.robot meginog a becsapódás keltette lökéshullámban, majd Josh fonalai tekerednek a testére. Igyekszik lesöpörni magáról a fényes energianyalábokat, de amikor nem sikerül neki, mágneses mezőt generálva a levegőbe emel egy nagyobb törmelékdarabot és a fiúhoz vágja.

Teddy az ellene küldött medveölőt formázó robottal összeakaszkodva legurul a lejtőn az udvarra. Nem tétovázik, rögtön feláll és hatalmasat üt a kutyát formázó bádogszörny két szeme közé. A fém sikoltva hajlik el az erő előtt, de az állkapcsok a férfi karjára szorulnak és elkezdi ide oda rázott fejjel letépni Teddy karját. A medveszerű férfi nem sokat tétovázik, egyik lábát átveti a kutya felett és ráül a hátára, ezzel igaz kitekerve a karját, de megfelelő szögbe kerülhet, hogy letépje a kutya fejét.

Kyra visszamászik a dombtetőre, s igyekszik elbújni. Pontosan tudja, hogy a teste melege a hőkeresőkön azonnal hatalmas vörös foltként fog megjelenni, de nem igazán tud semmit sem tenni. Lehet nem kellett volna eljönnie. De lehet, hogy mégis. Legyőzi a félelmét és a dombon maradt egyetlen embert kezdi keresni. Meg is találja nemsokára, de segíteni már nem tud rajta. Jamie agyhalott.

- Van egy telepatájuk is... - Ahogy a kislány elsuttogja a szavakat egy őrszem kiegyenesedik előtte.

- Célpont bemérve! Semlegesítés megkezdése folyamatban.

Zyra sebei lassan gyógyulnak, levegőt már kap, s a lövedékei is becsapódnak az ellene rohanó gépkutyába. A savas lövedékek ellen nem volt felkészítve a robot, így a páncélján a cseppek helyén megjelennek a repedések és fémlefolyások. Egy két golyó, amit Zyra kilő ezeket találja el, így a robot mozgása lassan szaggatottabbá válik, de még mindig fenyegetően csapkod a farkával, amiből csak egy csonk maradt és rendíthetetlenül tör felfelé a lejtőn a páros és az ájult vörös hajú gyógyító felé. Egy kissé hátrahúzódik és kilő egy kisebb robbanófejet a lány felé. A robbanás ereje Zacket visszaveti az udvarra, Horace-t pedig kifelé, a körön kívülre. Az őrszemek nem törődnek vele, hisz nincs rajta az elsődleges listán.

[Lizard]

Kellett neki megtorpannia. Nekiesik valami, és annak a súlya passzírozza bele a falba. Fájdalmasan nyög fel, majd térdre esik. Felnéz, majd konstatálja, hogy a másik elektromos mutánsnak volt ő a tompító párnája.
Körbeszemlél, Polarissal nem törődik. Fenéket! Egy dolgon akadt meg a szeme, az most fontosabb. Az a srác a fényes nyalábjaival, a robot... a lebegő félhegy.
~ Ennek nem lesz jó vége... ~ Felpattan, és már száguld is Josh irányába. Botját segítségül hívja, azzal lendít magán egyet, ahogy a földbe szúrja, és rúdugrik... a földre vágja magát, gurul egyet, s már ott is van Josh mellett, hogy felugorva a földről, leborítsa lábairól a fiút, s így talán a szikla a fejük fölött fog elsüvíteni... Polaris felé, már ha még ott van. Azt nem figyelte. Lehet kicsit akcióhősnőt játszott, de az adrenalin, meg a maffia szolgálatában eltöltött idő azért néha hasznára van, és nem csak leblokkolni tud, meg lapulni, mint sz@r a fűben.
Na persze, a számításba mindig vegyülhet hiba, akár még hasra is eshet menet közben, vagy ráront valaki, esetleg benézi és a szikla mégis rajtuk landol. Bár ez akkor már nem fogja valószínűleg zavarni.
Viszont, ha megúszták, akkor feltápászkodik, és további lehetőségek után kutat, ahol kamatoztathatja tudását, na meg a félelmét.

[Ramis]

A rabok oda gyűlnek, ahol kis védelmet éreznek. Vannak újabb áldozatok, és a lelkesedés elfogyott. Félelem, kétségbeesés és reményvesztettség marja be magát a szívekbe. Sokaknak veszett oda ismerőse, barátja, szerelme, rokona. Néhányan bosszút kiáltanának, de félnek a gépszörnyektől. A legtöbbjük csak egyszerű ember, képesség nélkül. Furán hat rájuk, hogy épp azok, akiknek az országa megépült az embereké helyén, épp azok segítenek nekik, elszántan, a halállal dacolva.

Horace bár nem áll meg a lábán, bár Zyra odébb löki, de akkor is befejezi, amit elkezdett. Elkapja a lány bokáját, és még egy utolsó, erős energialöketet ad át, meggyógyítva a maradékot is. Nem akar félmunkát végezni. Ha már úgyis eszméletét veszti...
A robbanás odébb taszítja, súlyos, de még nem életveszélyes sebek szerez ezzel. Mozdulatlanul fekszik. Sorsa innentől kezdve a felmentősereg sikerén, és ha túlélik, gondoskodásán múlik.

[Fonál]

A fonalak sikeresen rátekerednek a robotra, de ezen kívül nem sok mindent tud csinálni velük. Ahhoz kevés az energia hogy megrongálja a páncélzatát. Elmozdítani meg nem tudja, hiába is kezdené el rángatni. Nincs szuper ereje.
Viszont a robot nem tétovázik, egy halom törmeléket irányít felé. Ahelyett hogy félre ugrana, az arany színű fény még erőteljesebbé válik, és újabb energia csápok csapnak ki. Ezúttal a mellkasából, szétszakítva a ruháját. Az újabb energiacsóvák valamivel rövidebbek és vaskosabbak mint amivel a robotot tartja, s több energia is van bennük.
Nem épp a legokosabbat teszi, de úgy gondolja hogy ha elengedi a robotot nem biztos hogy lesz még esély hogy újra elkapják.
Az energia dúsabb fonalakkal több az esélye arra hogy még menet közben apró darabokra tudja hasítani a törmeléket, így kevesebb kárt tudnak okozni.

[Zyra]

A válla begyógyult, még a srác utolsó erőfeszítésével inkább kiüti magát, minthogy legyen ereje elmenekülni.

- Ez nem normális...

Nincs ideje tovább foglalkozni a sráccal, egy rakéta száguld pontosan felé. Összeszedi minden erejét és felfelé menekül a dombon. A robbanás meglazítja a lába alatt a talajt és visszacsúszik oda ahol az előbb volt. Durván lehorzsolja a térdeit és a könyökeit ismét és elveszíti a hátizsákot a tartalék tárakkal. Gyors mérlegelés után inkább a hátára fordul és a maradék négy golyót a robotba üríti. Összeszedi minden erejét és ellöki magát a földről, gyorsan átalakul és ismét hatalmas puma képében támad. Mellső mancsai a kirobbantott sziklák helyén dobbannak, majd onnan elrugaszkodva igyekszik a robot hátán landolni, fogaival és körmeivel kitépni a vezetékeket vagy az illesztéseket. Valószínűleg nem fog sikerülni neki a pajzs miatt, de egy próbát megér a dolog. Dühösen és fájdalmasan felüvölt, amikor a farokcsonk végigvág a hátán, feltépve a bőrt és a véres permetet szór a levegőbe. Egy újabb rohammal felágaskodik és tekintélyes súlyát igyekszik kihasználni ,hogy a robot fejét és ezzel valószínűleg az irányító központját is szétzúzza a köves, siklás talajon.

[Zack]

Már felkészültem, hogy a maréknyi homokot eldobás pillanatában lézerré alakítsam és ezzel intézem el a bádogdobozt, de akkor az rakétát lő ránk és a robbanástól hátra repülők. Nem hallok. Nincsenek hangok, ami jó, de az nem, hogy ez az őrült csaj a robotra ugrott!
- Mostantól maradunk az én mentő tervemnél!
Üvöltöm idegesen a lány felé, de innentől kezdve nem támadhatok messziről szóval neki futok. Megpróbálok rá ugrani ha bármit lő rám a maroknyi homok betont teremt, ami felfogja a robbanás lányegét. ha megüt vagy elérem azonnal megmarkolom és az egészből elkezdek követ gyártani.
- Elmenekülsz végre ha bevallom, hogy gyönyörű vagy?
Kérdem Zirától... Zyra? Ez Zyra! Mi a francot? Mindegy! Szóval támadok bármi történik ha hátra lők újra kezdem ha sikerül elkapnom csak megyek közelebb és egyre nagyobb részéből csinálok követ. De ez Zyra! Mit keres itt? Ez a csaj kikészít! Ha nem lenne a masinán egy fordított áramkőrt csinálnék a robot egy részéből és az kisütné az egészet,d e így persze most őt is megsütném! Mit keres itt Zyra? Árgh...

[Vizió]

Hood nagy nehezen visszanyeri az eszméletét és rájön, hogy valahol nagyon messze van attól, ahol lennie kéne. Összeszedi az erejét és visszateleportál Labradorra, remélve, hogy nem késett el. Amikor odaér elborzad a látványtól. Egy pillanatra megbénítja, hogy nem tudja kit mentsen elsőként, kihez ugorjon, kit rántson félre... Mindenki,aki még talpon van, vagy nincs biztonságba helyezve halálos veszélyben van. Egy pillanatnyi tétovázás után úgy dönt, hogy a legkisebbel kezdi, így egy köpenylebbenés keretében Kyra és az őt megsemmisíteni akaró robot között terem, beburkolja a kislányt a köpenybe, ezzel átlöki a viszonylagos biztonságba, s már ott sincs, mire a robot felé nyújtja a karját, hogy letépje róla a köpenyt, vagy az elimináló sugár eltüntesse a domb tetejét. A következő Teddy, akinek a karja csupán egy vérző, cafatokra tépett csonk. Csak így tudta kiszedni a medveölő robot fogai közül, miután letépte annak fejét. A probléma csupán annyi volt, hogy a robot tovább harapott test nélkül is. Teddy vérző karját dajkálva veti magát Dormammu sötétjébe. Hood Zyra és Zack párosa és a Magneto robottal viaskodó trió között járatja a tekintetét, majd Zyra mellett dönt. Ő a főnök, ő látja a sorrendet. Talán. Megelőzve a dombtetőn épen hagyott őrszem következő lövése előtt a hatalmas puma és a kutyakeveréket formázó egyre lassuló robot mellé teleportál, de aztán meggondolja magát és békén hagyja a tomboló vadállatot és Zack-et nyeli el inkább a köpenye. Zyra erőteljes és dühös csapásai alatt a robot feje a szikláknak csapódik és enyhe füstfelhő kezd felszállni az illesztések mentén. Nem egy kétszáz kilós puma hatalmas izomereje ellen gondolkoztak a készítők, sajnos legközelebb nem követik már el ezt a hibát. A dombtetőn felemelkedik a háttértámogatásnak odarendelt őrszem és még mindig Hoodot célozza be, így Zyra is a célkeresztbe kerül. Hood nem tétovázik, egyszerűen derékon kapja a pumát, aki a kezében alakul át egy pehelykönnyű kölyökmacskává és vele együtt gurulnak le a domboldalon Neville mellé, aki ájultan fekszik, mióta meggyógyította Zyrát. Hood az időközben nővé alakuló macsek felé fordul.

- Terv? Kiviszem őt, aztán?

[Zyra]

Hagyja, hogy a düh kitörjön belőle, átfolyjon rajta, s új erőt adjon neki. A hátát a seb erőteljesen csípi és nem segít rajta a tény, hogy egy hatalmas dörrenés után a tájon végigcikázó villám fénye alatt elered a jeges eső, ami csontig hatoló hideget és bokáig érő marasztalóan ragacsos sarat eredményez perceken belül. Hood feltűnésével Zyra ismét erőre kap, hisz így megmenekülnek, nem kell egyenként mindenkinek kiverekednie magát a csapdából. Hood elküldi Zacket, így nem kell rá sem vigyáznia tovább, s még üt néhányat a füstölgő robotfejre, mielőtt Hood elkapja a derekát és lerántja magával, el a dombról lövöldöző őrszem lövedéke elől. Az eredmény a kutya tökéletes kiiktatása. Zyra átalakul emberi formájába és Hood kérdésére lihegve válaszol.

- Vidd ki innen a kis srácokat, meg Polarist, a másik zöldség az enyém. Ő még itt kell. Aztán elhúzunk innen. Hogy a gyíkp*csa is jön, vagy nem lesz olyan állapotban, hogy józanul megítélje mit akar...

Zyra nem veszteget több szót a terv vázolására és Hood se tétovázik. Mire az ismét puma képében lévő lány felér a dombtetőre, addigra ő felkapja Neville-t és Polarisékhoz teleportál. Ha azt látja, hogy Fonál nem nagyon akarja a saját biztonságát előtérbe helyezni, inkább beledöglik a Magneto robot elpusztításába egyszerűen leüti a fiút és beteríti a köpennyel. Polaris felfigyel a feléjük száguldó macskára és ő maga veti át magát az átjárón.

Zyra az éppen kung-fu tudását fitogtató Semy felé ugrik, fellöki, így sikerül kikerülniük egy nagyobb darab követ. Hood magára vonja a robotok figyelmét, és igyekszik úgy helyezkedni, hogy egymást lőjék le, de nincs könnyű dolga. Közben Zyra visszaalakul és karon ragadja Semyt.

- Neked még melód van!

Azzal a trafóház felé rángatja a másik lányt.

- Semmire sem vagy jó... még arra se, hogy az, aki megdöntött melletted maradjon. Egy rakás szerencsétlenség vagy, hatalmas pofával. De mire fel? Egy apró cica megjelenése elég volt, hogy elfelejtsen.

Igyekszik belökni Semyt háttal a trafóház közepébe és a füléhez hajolni.

- Még éreztem rajta a szagod, pedig velem volt már. Az ízed a csókjában. És a legjobb, hogy tehetetlen voltál. Ő az enyém lett, s téged elfelejtett.
Örökre!

Nem várja meg a tűzijátékot, amire számítani lehet a szavai hatásaként. Teljes erejéből rohan el a trafóháztól Hood felé. Alig pár méterrel az előbb, hogy elérhetné, a férfi lába alól eltűnik a talaj és hanyatt zuhan a mélybe. Zyra nem tétovázik, hanem azonnal utána veti magát, gyakorlatilag fejest ugorva az átjáróba. Hood még a földre érkezése előtt elteleportál a helyszínről, magára hagyva Semy-t és a megmaradt két őrszem robotot a romok között.


Semy: magánkaland itt, kérd meg az egyik staff tagot KM-nek.
Többiek: Dormammu

[Lizard]

Hogy neki semmi se jön össze! Megpróbál megmenteni valakit, de végül szükségtelen, s aztán tétlenül néznie kell, ahogy sarokba szorítják őket és megjelenik Zyra feléjük futva és... MI? ZYRA?! Dühösen fújtat egyet, ahogy tudatosul benne a név és a fogalom.
~ Kurva! ~ Gondolja magában mérgesen, s érzi, ahogy az elektromos képessége működésbe lép.
Olyan gyorsan történnek körülötte az események, hogy már csak arra eszmél fel, hogy hallja Zy hangját, és az a lotyó megragadta a karját és viszi valahova. De egyáltalán mi a fenéért követi? Persze, persze, hogy dolga van még, miért is lenne itt különben? A mocskolódás az végképp kiveri a biztosítékot nála. Az pedig, hogy tépegetni kezdi a gennyes-heges seb széleit egyszerűen undorító.
- Rohadj meg te büdös k*rva! - Visítja, ahogy a fájdalom a lelkébe tép, s ahogy a harag és a kétségbeesés hullámokban váltani kezdik egymást. Észre se veszi már, hova löki be a macskanő őt. Szavai újabb és újabb tőrdöfés a szívébe. Elnémítja, megbénítja. Látja távolodni, de paradox módon a hangja itt marad, s ismételni kezdi magát.

Egy rakás szerencsétlenség... elfelejtsen... semmire se vagy jó... tehetetlen... senki vagy... egy senki vagy.... örökre

A szavak, olyanok is, melyek el se hangzottak, Zyra hangján szóltak, s bensőjét készülnek darabokra szaggatni a szerencsétlen gyíklánynak. Kezeit a fejére szorítja, szemeit lehunyja, és a könnyek vastag csíkban folynak végig az arcán. Egész testében remeg, s a föld mágnesként kezdi húzni őt. Egyszerűen lábai feladják, térdre roskad. Vékony hangon nyüszít, körmei már a fejbőrét sértik, a haját tépi. A gondolatok őrült sebességgel keringenek agyában, a lelkén újra feltépődnek a régi sebek, s újak is keletkeznek. Teljesen megfeledkezik arról, hogy veszélyben van. De még a pontos helyével sincs tisztában, hiába zizegnek neki a transzformátorok, egyre baljóslatúbban. De ez még így nem elég a nagy badabummhoz.

[Vizió]

Hood nem törődik a tovább a hellyel, amikor egy hátizsák esik az ölébe gondolkozás nélkül megnyitja a portált és a zsák átesik a másik világba. A karok, amik átölelik rémült és fejetlen menekülésre késztetik, így az utána nyúló őrszem öklében marad a köpenyének nagy része. Az átjáró így bezárult.


Az őrszem felemeli a köpenydarabot, érdektelennek ítéli és messze maga mögé hajítja. Kommunikációs csatornáján keresztül összekapcsolódik a Robognetoval (Magneto robot)és ketten indulnak a trafóház közepén összegörnyedő alak felé. Ahogy haladnak két irányból, sikolyok és halálhörgés jár a nyomukban, hisz az ottragadt, esetleg még nyakörves rabokat és esetlegesen életben maradt őröket pusztítják sorra. Nem marad senki életben, hisz ezt kapták parancsba.

- Eliminálási folyamat indul.

Mindkét robot Semy fölé magasodik és célba veszik a karjaikba épített ágyúkkal, így jelenleg négy, sivító hanggal bemelegedő ágyú szegeződik a gyíklány homlokának.

- Eliminálás 5 másodperc... 4... 3... 2...

[Lizard]

Saját sínylődése annyira lefoglalja, hogy alig veszi észre azokat a nyüves robotokat. Már csak az élesedő rakétavetők hangjára figyel fel, meg a fémes, bádog-beszédükre. Elengedi magát, karjait lassanként leereszti, tekintetébe rémület költözik, szája is tátva marad. Nyögni, köpni, nyelni sem képes. Tágra nyílt szemekkel bámul, reszketni kezd, és a pánik lebénítja. Átjárja testét és elméjét egyaránt. A visszaszámlálás elkezdődik, s Semy torkából halk, majd egyre erősödő, artikulálatlan sikoly tör elő. A végén már betölti az egész haláltelepet a hangja, fülsüketítően recsegve, hihetetlenül élesen hasítva a levegőbe. Szemeit összeszorítja, s már nem ura önön magának...
(A sikoly alatt, ami hosszan kitart...)
Négy... A transzformátorokban hirtelen túláram lép fel. Az őket árammal ellátó egység lekapcsol a messzeségben, de az elektronok már itt maradnak. Vonzást találtak. A tekercsekből kilépnek, s kékes-zöldes fényű energiaszálakat formázva a gyíklány testébe hatolnak, s eltűnnek. Labrador teljesen áram nélkül marad...
Kettő... A gyenge női test körül hatalmas energiagömb formálódik, elérve majdnem a támadó robotokig, majd hirtelen összezsugorodik...
Zéró... Elemi erővel száguld szét a rengeteg töltés, amit a test felhalmozott, körbe ölelve a robotokat, a trafókat, s talán még az épület egy részét is. Hihetetlen potenciálkülönbséget hoz létre, s szabályszerűen villámcsapást intéz a környezetében lévőkre, kontrollálatlanul. A trafóház kigyullad, a vaskos kábelek megolvadnak, fekete füst száll fel, és ha a robotoknak nincs védelmük egy ilyen támadással szemben, bizonyosan azok is kapnak. Kérdés, milyen eredménnyel, és hogy vajon a lány volt-e a gyorsabb, vagy a vasszörnyek lövedékei?